Szilágyi Anikó, matematika-informatika szakos tanár
Tudna mesélni kicsit a pályafutásáról?
Az egyetemről kikerülve, 1997-ben pályakezdőként a Ságvári Endre Gimnáziumban helyezkedtem el, és immáron a 26. tanévemet töltöm ebben az intézményben, amit 2011-től a Szalézi Intézmény üzemeltet, és Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumnak neveznek.
2008-tól munkaközösség-vezető is vagyok, és azt gondolom, hogy kollégáimmal jó munkakapcsolatot és mondhatom baráti kapcsolatot is tartok fenn. 2009-ben pedagógus szakvizsgát szereztem. 2015-től vagyok mesterpedagógus, és az Oktatási Hivatal szakértőjeként is tevékenykedem.
Nagyon szeretek tanítani, szeretem a gyerekeket, szeretem az iskola szüntelenül változatos mindennapjait is. Szeretem, ha zajlik az élet.
Mesélne pár szóban nekünk az iskolás éveiről és hogy annak idején miért a tanári pálya mellett döntött? Mi motiválta?
A Rudabányai Gvadányi József Általános Iskolába jártam, majd a Sárospataki Rákóczi Gimnázium matematika szakos diákja voltam. Mindkét iskolában kiváló tanárok tanítottak és nagyon jó alapokat, és biztos tudást adtak a felsőfokú tanulmányokhoz. Első pedagógusi diplomámat 1993-ban a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző főiskolán szereztem, matematika-földrajz szakon. A második diplomámat 1997-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika- ábrázoló geometria szakán szereztem, majd egy évvel később, levelező tagozaton az informatikai tanári szakon is diplomát vehettem át.
Nem vagyok pedagógus család gyermeke, de azt gondolom, hogy az általános iskolai és középiskolás tanáraim nagyban inspiráltak engem, hogy ezt a pályát választottam.
Fel tudná idézni az eddigi osztályait?
Öt osztályom volt eddig. Mindegyikhez gyönyörű és emlékezetes élmények, események kötődnek.
1997-ben lettem először osztályfőnök, pedig még csak két éve tanítottam a gimnáziumban. Nem volt egyszerű dolog fiatalként felnőni erre a nagyon szép, de olykor nagyon nehéz feladatra. Most volt ősszel a 20 éves érettségi találkozónk. Nagyon jó volt látni őket, nagyon büszke voltam rájuk!
A második osztályom is egy humán- általános tagozatú volt, majd őket két hatosztályos tagozatú követte. Mi búcsúztattuk el az iskola történetében az utolsó „E” betűvel jelzett osztályt is.
Tavaly pedig az öt évfolyamos, angol nyelvi osztályomat ballagtattam el. Őket még nem engedtem el egészen, azt hiszem. Örülök, ha írnak, vagy bejönnek az iskolába mesélni magukról, és egy kicsit beszélgetünk.
Furcsa dolog, de többször is előfordult, hogy egy család mindkét gyermekének osztályfőnöke is voltam.
Minden osztályom más és más volt, de ez így van rendjén, és nem is szerencsés összehasonlítani őket. Mindegyiktől én magam is sokat tanultam és fejlődtem. Rengeteg emlékem van. Kiemelni egyet nem szeretnék, de az elsős bemutatkozó műsorok, az osztálykirándulások és a szalagavatók mindig emlékezetesek maradnak számomra. Szeretek kirándulni a gyerekekkel. Teljesen más oldalukról ismerem meg őket és ismernek meg ők is engem. Az utolsó két osztályommal Krakkóba is elmentünk 3 napos tanulmányi osztálykirándulásra
Leendő osztályában hogyan támogatná a gyerekeket a továbbtanulás terén és a jövőjük tekintetében?
Azt gondolom a leendő hetedikeseimnek a legfontosabb kezdetben még az lesz, hogy beilleszkedjenek a gimnázium világába, és felvegyék a tanulásban is a megfelelő ritmust. Ebben szeretnék a segítségükre lenni először. Aztán van 4 évük, hogy kiválasszák azt az egy-két tantárgyat, amit szeretnek, ami felé húz a szívük, amihez adottságuk van. A 10. osztály vége felé fakultációt fognak választani, ami később nagyban meghatározza és segíti a továbbtanulásukat. Igyekszem a hat év alatt tudatosan segíteni őket a döntésükben, természetesen a szülők bevonásával, egyetértésben. A nyelv tanulását nagyon fontos dolognak tartom. Az angol mellett a második nyelv tanulását is szeretném ösztönözni. Matematikatanárként pedig igyekszem a reálpályák iránt érdeklődőket támogatni.
Melyek azok a programok az iskolában, amelyek Önhöz közelebb állnak? Miért tartja ezeket a programlehetőségeket jónak?
Szeretem azokat az iskolai programokat, amikor az osztályommal együtt lehetünk. Ilyenkor kötetlenül tudunk beszélgetni, játszani, nevetni. A diáknapokon a vetélkedőkben való részvétel, a közös szurkolás a sportversenyeken, a tánc- és drámaprojektek, mind -mind a közösségi élményeket erősítik meg.
Nagyon szeretek kirándulni menni. És bár nagyon sok szép belföldi és külföldi helyre is elvittem már az osztályaimat, és láttunk gyönyörű dolgokat, nevezetességeket, számomra mindig a tábortűz melletti esti éneklések és beszélgetések adják a legnagyobb élményeket. Volt olyan osztályom, hogy bárhol is voltunk, tüzet kellett gyújtani, még esőben is. Sikerült nekik.
Milyen értékeket tud magával továbbvinni egy szalézis diák? Hogyan fogalmazná meg, mi az a plusz, amit az iskolánk ad a diákoknak az itt eltöltött évek alatt?
Talán a diákjaink tudnának erre pontos választ adni. Amit látok és tapasztalok osztálytalálkozók alkalmával, vagy a közösségi média felületein, hogy nagyon sok gimnáziumban szövődött barátság tartósan megmarad, részt vesznek egymás életében, együtt nyaralnak, egymás esküvőjén részt vesznek, összejárnak, vagyis részeseik egymás életének. A tanítás mellett nálunk kiemelten fontos a tanulók nevelése is. Igyekszünk megfelelő értékrendet kialakítani, hogy megtanulják egymás elfogadását, hogy tudjanak egy közösségnek igazán jó és hasznos tagjai lenni. Fontos, hogy jól érezzék magukat ebben a közösségben. Érezzék meg, mikor és miben tudnak segíteni másoknak, hogyan tudnak jót cselekedni.
És ha a tanítás mellett marad még ideje, azt mivel szokta tölteni?
Kevés szabadidőmet igyekszem tartalmasan eltölteni. Imádom gondozni a növényeimet, kertészkedem, sokat tartózkodok a szabadban, kirándulok. Nagyon szeretek olvasni is. A történelem iránt gyerekkorom óta érdeklődök, szeretek ilyen témájú irodalmat olvasgatni.
