Hősök tere
A végzős osztályok egy különleges tanulmányi kiránduláson vettek részt, amely során Budapest több, történelmileg jelentős helyszínét is meglátogattuk. A program célja az volt, hogy közelebbről megismerjük a kommunista diktatúra időszakának fontos eseményeit és személyiségeit.
Első megállónk a Hősök tere volt. Több fontos történelmi esemény helyszíne. A mellette húzódó Dózsa György út mentén fekszik az Ötvenhatosok tere, ami régen a Felvonulási tér volt. Itt döntötték le a Sztálin-szobrot az 1956-os forradalom során.
Terror Háza
Második állomásunk és a kirándulásunk fő célpontja a Terror Háza Múzeum volt. Az épület az ÁVH székhelye volt a kommunizmus korában.
A tárlatvezetők minden termen végigvezettek minket, miközben érthetően elmagyarázták, hogy mi is történt Magyarországon a szocialista rendszer időszakában.
A legmegrázóbb rész egyértelműen a pincebörtön volt, ahol egykor fogva tartották és kínozták a rabokat. A helyszín eléggé el tudja gondolkodtatni az embert, hogy hogyan képes bárki is ilyen módon bánni másokkal.
Clarisseum
A következő megállónk a Clarisseum, azaz a Szent István Király-plébániatemplom volt. Itt részletes beszámolót kaptunk Boldog Sándor István szalézi szerzetes életéről, és megnézhettük szent ereklyéit is.
A Clarisseum régen ifjúsági nevelőintézetként működött, és Sándor István volt az egyik legkiemelkedőbb tagja. Fontosnak tartotta a gyermekek nevelését, így legtöbb idejét a nyomda mellett arra szánta, hogy az ifjúság életében minél aktívabban részt vegyen. 1950-ben a kormány feloszlatta az összes szerzetesrendet, így Sándor István illegálisan folytatta nevelői munkáját. 1952-ben letartóztatták, majd ’53-ban kivégezték és titokban eltemették.
301-es parcella
Végső állomásunk a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellája volt. A látogatóközpontban megnéztünk két kisfilmet Sándor István életéről, valamint a sírjának feltárásáról és újratemetéséről.
A szerzetes csontmaradványait Dudás Eszter igazságügyi antropológus szakértő azonosította. Ezeknek egy része a Clarisseumba került mint szent ereklye, a többit pedig visszatemették. A sírok között megemlékeztünk az 1956-os forradalom elhunytjairól, valamint a korszak kivégzettjeiről. Tiszteletünk jeléül elhelyeztünk egy szalagot Sándor István sírjára, és a legfiatalabb kivégzett, Mansfeld Péter emlékművére.
És amit magunkkal viszünk
A kirándulás érdekes és tanulságos volt, segített jobban megérteni Magyarország közelmúltjának történelmét. Az itt szerzett ismeretek hasznosak lesznek az érettséginél is, hiszen átfogóbb képet kaptunk a korszak eseményeiről és összefüggéseiről. Emellett szerintem mindenkinek érdemes ellátogatnia ezekre a helyszínekre, mert személyesen megtapasztalva sokkal jobban megérthetjük azokat az eseményeket és emberi sorsokat, amelyek alakították a múltunkat és a jelenünket.
Földi Zsófia 12.b
