A tanév végén beszámolót kell készíteni, amelynek az egyik fejezete a 2024/2025. tanév kompetenciamérésének adatairól szól. A digitális mérések bevezetése óta eltelt időszakban tanulóink többsége hozzászokott a feladathoz, és talán ennek is köszönhető, hogy az eredményeink is javuló tendenciát mutatnak. Erre utal Balla Árpád összefoglalója is.
Az adatokat az idei előzetes mérési eredmények alapján vizsgáltam meg a 7-11. évfolyamokra vonatkozólag iskolai szinten. A következőket lehet megállapítani:
Megjegyzés: a diagramoknál az X tengelyen lévő számok megtévesztőek lehetnek. Az 1. valójában a 0-s szint, a 8. pedig a maximális 7. szintet jelzik.
Szövegértés
Ez a készség minden tanulás alapja, ezért különösen fontos, hogy ezt a területet fejlesszük. Sajnos azt látjuk, hogy a modern világ az olvasás ellen hat. Az internet a képes, mozgóképes információszerzést helyezi előtérbe, így a Z és az Alfa generáció számára már a hosszabb lélegzetű szövegek elolvasása unalmasnak tűnik. Persze van kivétel is: léteznek még fiatalok (nálunk is), akik falják a könyveket.
Az ábra alapján azt láthatjuk, hogy tanulóink többsége a 4. és az 5. képességszinten található, de 82 tanulónk a 6. és 26 diákunk a legmagasabb, 7. szinten van. Sajnos 1. és 2. szinten is van néhány fiatal. Azonban az az ábrából világosan kiderül, hogy bár akadnak gyengébb tanulóink, összességében a szövegértésben nem vagyunk rosszak. A képességszint átlagpontszáma tavaly 1592 pont volt, amely az idén 1645 pontra nőtt (változás: +53 pont)
Matematika
Ez a készség szintén kiemelt jelentőséggel bír, mert ez az összes természettudománynak az alfája és omegája, amely gyakran összekapcsolódik az olvasásértés készségével is – például a szöveges feladatok értelmezésekor. Nem tudni, hogy trendforduló-e, de mostanában azt tapasztaljuk, hogy a tanulók már nem mindig tekintenek erre a tárgyra mumusként.
A tárgyból az olvasásértéshez hasonló a helyzet. 18 diákunk van a maximális 7. szinten, 66 fő pedig 6. szinten. Összesen hat olyan diák van, akik 0. vagy 1. szinten állnak, és 10 tanuló a második szintet éri csak el. A képességszint átlagpontszáma tavaly 1612 pont volt, amely az idén 1670 pontra nőtt (változás: +58 pont)
Természettudomány
A természettudományos készségek mérése alig néhány évre tekint vissza, és nem nagyon választható szét altantárgyakra, így fizikára, kémiára, földrajzra vagy biológiára. Az általános tapasztalat az, hogy időnként olyan kérdések is bekerülnek – főleg alsóbb évfolyamokon – a megoldandó feladatok közé, amelyről a tanulóknak nincs ismerete.
Ennek ellenére itt is azt látjuk, hogy a tanulók általában átlagos vagy jó képességekkel rendelkeznek. Mindössze 2 diák van nagyon alacsony szinten, és a 2. szinten is csak 22-en vannak. Érdekes adat, hogy a matematika és a természettudomány kiemelkedő szintjei alig térnek el egymástól. A képességszint átlagpontszáma tavaly 1637 pont volt, amely az idén 1686 pontra nőtt (változás: +49 pont)
1. idegennyelv
Az iskolánkban az első, mindenki számára kötelező idegennyelv az angol. Második nyelvként évfolyamszinten 9-től választanak a tanulók a francia, latin, német és az orosz nyelv közül. A mérésekbe azonban nálunk csak az angol kerül be. Ennek készségnek igen fontos szerepe van, még azzal együtt is, hogy a mesterséges intelligencia megoldást kínálhat az eltérő nyelvet beszélő emberek kommunikációja során. A magas szintű nyelvtudás segíti a kognitív készségek fejlődését, pozitív hatással van az olvasásértés készségére is. Növeli a érzelmi intelligenciát, segíti a sokoldalú gondolkodás kialakítását.
Az angol nyelvi szintek talán a legjobbak az iskolában. Bár a C1 (felsőfok) vagy attól feljebb lévő kategóriában mindössze 11 tanulót jelöl, a valóságban ettől többnek kell lenni, hiszen ettől több felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulónk van a 7-11. évfolyamon (21 fő). Ugyanez elmondható a B1 szintről is: itt is már B2 szintű nyelvvizsgája van az ezen a szinten lévő diákoknak. A képességszint átlagpontszáma tavaly 1713 pont volt, amely az idén 1773 pontra nőtt (változás: +60 pont)
Digitális kultúra
Ez a tantárgy a korábbi informatikához képest tágabb ismeretanyagot tartalmaz, így sok tanuló elfordult a tantárgytól, és az érettségitől is. Ez utóbbinak a magyarázata kettős: egyrészt már középszinten is kéri a programozást, ami nem valamelyik rész helyett, hanem mellett van. Következésképpen kevesebb idő marad az egyes feladatokra. A másik probléma pedig az, hogy már nincs szóbeli, vagyis nem tudnak javítani a tanulók az írásbelihez képest. Ennek ellenére a készségek tekintetében nem vagyunk rossz helyzetben.
7 kiemelten tehetséges tanulónk van, és 3 olyan diákunk, akik 1. szintű készségekkel rendelkeznek. A fiatalok zöme a 4-5. szinten áll, de a 6. szinten is viszonylag sokan vannak. A képességszint átlagpontszáma tavaly 1629 pont volt, amely az idén 1668 pontra nőtt (változás: +39 pont)
Történelem
A történelem kompetenciamérés is újdonság, néhány évvel ezelőtt vezették be. Kötelező érettségi tárgy, így különösen fontos, hogy a tanulóink jól teljesítsenek belőle, amely a második legnépszerűbb az emelt szintet választók körében. A képességek tekintetében kb. ugyanazt látjuk, mint a többi tárgynál.
Történelemből is hasonló a helyzet. 9 fő kiemelten tehetséges, 5 főnek vannak komoly gondjai a tantárggyal. A nagy átlag a 4. és az 5. szinten van. A tanulók kb. 10%-a a második legmagasabb szintet érte el. A képességszint átlagpontszáma tavaly 1610 pont volt, amely az idén 1659 pontra nőtt (változás: +49 pont)
Összefoglalás
A kompetenciaméréseket a diákok általában komolyan vették. Meg kell azonban állapítani, hogy volt olyan tanuló is, aki nem fordított kellő energiát rá, és szinte minden tantárgyból nagyon gyenge eredményt produkált. Nem csoda, hiszen pár perc alatt „kész lett” a feladattal. A tanév során mutatott teljesítménye ettől sokkal jobb volt.
A legjobb eredményt az angol nyelv érte el, a többi tárgy esetén kb. azonos teljesítményt nyújtottak a tanulóink. Külön örömre ad okot, hogy mindenhol fejlődést tapasztalhatunk.
Kérés a szülők felé
A 8. és 10. évfolyamba járó tanulók szüleit arra kérjük, hogy a jövőben töltsék ki a családi háttérindexhez tartozó kérdőívet. Eddig minden tanévben többször kellett kérni őket, hogy tegyék ezt meg, és még így is a szülők alig több mint az 50%-a szolgáltatott adatot. Erre azért van szükség, mert az iskola teljesítményét csak így lehet pontosan megmérni. Ráadásul, ha a hiányzó adatok miatt egy bizonyos szint alá kerülünk, az azzal jár, hogy az intézményre olyan plusz feladatokat tesznek, amely negatív hatással lesz a nevelésre-oktatásra szánt időre is.
Előre is köszönjük az együttműködést.
