2022. november 16-án 22 érdeklődő szalézis tanuló, Konrád Marianna tanárnő és Somodi-Hornyák Szilárd tanár úr Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban jártak, ahol első alkalommal láthatott a magyar nagyközönség El Greco életművét átfogóan bemutató kiállítást. A tárlat azzal a céllal jött létre, hogy széles körű áttekintést adjon az európai művészet egyik kiemelkedő mestere, El Greco életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését.
A kirándulás során a tanulók rövid művészettörténeti idegenvezetést kaptak tanár úr jóvoltából az útba eső fővárosi épületekről, terekről. Így sok érdekességet hallhattak a Keleti pályaudvar, a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum és a Hősök tere születéséről, formavilágáról.
A túra végeztével a hazaindulás előtt az Aréna plázában ebédelt a csapat és töltötte maradék szabadidejét.
El Greco, a festőművész
Eredeti nevén: Domenikosz Theotokopulosz
Született: 1541. október 1. Iraklion, Görögország
Meghalt: 1614. április 7. Toledo, Spanyolország
Görög származású festő, a spanyol manierizmus legnagyobb mestere. Mivel Krétán született, El Greconak, „a Görögnek” nevezték.
26 éves korában elhagyta Görögországot és Velencében tanult festészetet a legnagyobbaktól, Tiziano Vecelliótól és Tintorettótól. Később Rómában képezte magát, a manieristák között. Bár nem szerette Michelangelót, római tartózkodása alatt nem tudta kivonni magát a hatása alól, képein a nagymester manierizmusát vegyítette a velencei iskola könnyedségével. Miután egy megjegyzésével megbotránkoztatta a Michelangelo-hívő római művészeket, 1576 körül Spanyolországba utazott, ahol Toledo városában telepedett le, és haláláig ott élt és alkotott.
Valamennyi spanyol festő közül a legspanyolabb. Művelt volt, kedvenc olvasmánya a Biblia volt. Eredetiben olvasta a görög és a latin szerzőket. Festett a város nemeseinek és az egyháznak.
El Greco festményei alapján rendkívül vonzódott Assisi Szent Ferenchez. Leggyakrabban őt festette meg a szentek közül. Ebből következtethetünk arra, hogy a ferenceseknél tanult. Képein a kompozíció fölényes ismerete, és a reneszánsz-manierista iskolától átvett erőteljes színezés, valamint az ég felé törő feszült formák jelennek meg. Figurái megnyúltak, ezért képei hol reálisak, hol irreálisak. Képeinek hátterében a tér néha felismerhetetlenül bizonytalan, kavargó felhők, látomásszerű, megragadhatatlan felületek vannak. Késői korszakában a képein szereplő figurák már olyan spirituálisak, hogy szinte már kísértetiesek.
1614. április 7-én halt meg és a Santo Domingo el Antiguo templomban temették el. Anyagi viták miatt néhány év múlva kihantolták és ismeretlen helyre szállították maradványait.
Somodi-Hornyák Szilárd
