Érvényes: 2024. szeptember 1. napjától
A vizsgaszabályzat hatálya, célja
Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)
- követelményeit,
- részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
- és az értékelés rendjét
a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készül 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§-ainak rendelkezéseire.
A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
- osztályozó vizsgákra,
- különbözeti vizsgákra,
- javítóvizsgákra
vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje
A vizsgatantárgyak követelményrendszere
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában és helyi tanterveiben található követelményrendszerével.
Az értékelés rendje
A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg:
- 1–24% – elégtelen
- 25–39% – elégséges
- 40–59% – közepes
- 60–79% – jó
- 80–100% – jeles.
Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie.
A vizsgatárgyak részei és követelményei
Magyar nyelv és irodalom
Irodalom
Szóbeli vizsga, amely az adott évfolyam helyi tantervi tananyagát kéri számon. A szaktanárnak tételsort kell összeállítania. A vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó.
Értékelés: Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy.
Magyar nyelv
Írásbeli vizsgaforma, az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli időtartama: 60 perc.
Értékelés: Az írásbelin 50 pont szerezhető. Az értékelés az érettségin érvényes százalékok szerint.
Történelem
A történelem vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi vizsgaszabályzat történelem vizsgáztatására vonatkozó szabályainak megfelelő formában kéri számon a tanuló ismereteit az adott tanév tananyagát figyelembe véve.
Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és egy, magyar történelemre vonatkozó, hosszú esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. Az esszé formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt. A szóbeli vizsga ideje maximum 15 perc
A vizsga pontjainak megoszlása:
Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 27 pontot, a kifejtendő feladattal 33 pontot lehet elérni. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 40 pont. Az összes elérhető pontszám 100 pont.
Állampolgári ismeretek
Az állampolgári ismeretek vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgán az adott tanév követelményeinek figyelembevételével összeállított feladatlapot old meg a tanuló. Az írásbeli vizsga ideje 45 perc. Az írásbeli vizsgán szerezhető pontszám: 50 pont.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a tanulónak.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy abban valamennyi tanult témakör megjelenjen. A tételkifejtés két feladatból áll: A) és B) feladat. Ezek közül az egyiknek gazdasági és pénzügyi ismeretekhez kell kapcsolódnia.
Az A) feladat dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat, amely során a vizsgázó a mindennapi élet vagy a közélet konkrét vagy modellezett élethelyzeteit dolgozza fel megadott szempontok alapján. A feladatok forrása lehet bármilyen, a műveltségi területhez kapcsolódó tankönyv, példatár, művészeti alkotás, fotó, szöveggyűjtemény, statisztikai adat, napi hír, újságcikk, történelmi esemény, irodalmi alkotás, film, vagy település közösségi életének jelensége, eseménye. A feladat az eset rövid leírásán vagy a tétel kifejtését segítő dokumentumon, forráson kívül kérdéseket is tartalmaz, amelyek jelzik az elemzés főbb szempontjait és megkívánt irányát.
A B) feladat egy elméleti kérdés rövid kifejtése.
A szóbeli vizsga ideje maximum 15 perc.
A vizsga pontjainak megoszlása:
A szóbeli vizsgán elérhető pontszám: 50 pont.
„A” tétel: 31 pont; „B” tétel: 14 pont; előadásmód: 5 pont.
A vizsgán elérhető pontszám:100 pont
A vizsga értékelése: 25% – elégséges
40% – közepes
60% – jó
80% – jeles
Idegen nyelvek
Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint, tetszőleges választás alapján, a hangsúlyt a nyelvhelyességi feladatokra helyezve. A tanuló nem használhat segédeszközt. Az írásbeli vizsga 60 perces.
A szóbeli vizsga három részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása és képleírás. Mindhárom feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgán szerezhető pontok aránya: 75%-25%.
Matematika
A matematika vizsga írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga egy 60 perces feladatlap megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább hat, de legföljebb nyolc feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.
Matematika tantárgyból sikertelen írásbeli vizsga esetén a vizsgázó szóbeli vizsgát tehet.
A matematika szóbeli vizsgán félévkor öt, év végén tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A matematika szóbeli vizsgán legalább 5 tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétel tartalmazzon három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számonkérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot) valamint két három feladatot.
Értékelés: az írásbeli vizsgarészben 80 pontot, amennyiben a vizsgázó szóbeli vizsgát is tesz a szóbeli vizsgarészben 20 pontot lehet elérni, így a maximálisan elérhető pontszám 80 illetve 100 pont.
Fizika
A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%–át, a szóbeli vizsgára 40%–át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.
A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll, mindkét része egy–egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak és az azzal kapcsolatos kísérleteknek az bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza.
Biológia
A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 70 %-át, a szóbeli vizsgára 30 %-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga legalább öt, de legföljebb nyolc feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 70 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:
- ábraelemzés
- rövid válaszos feladatok
- feleletválasztós (teszt) feladatok.
A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon két kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 30 pont.
Kémia
A kémia vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:
- rövid kiegészítendő típusú feladatok
- feleletválasztós (teszt) feladatok
- legalább két számítási feladat.
A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt kémiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 40 pont.
Földrajz
A földrajz vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell:
- alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző,
- alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,
- természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos feladatok.
A szóbeli vizsgántíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom- és gazdaságföldrajzi vonatkozású, ha a tanuló már rendelkezik a megfelelő ismeretekkel. Ennek hiányában az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak.
Természettudomány
A vizsga egy írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 70 %-át, a szóbeli vizsgára 30 %-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga anyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A tanévben megismert kilenc témakör feladataiból, fogalmaiból hét projektet készít a vizsgázó (minimum 3000, maximum 3500 karakter szóközök nélkül projektenként), melyet digitálisan a vizsgabizottság elnökének online, 7 nappal a vizsga előtt elküld. Ezzel az elektronikus portfólióval 7×10-, tehát 70 pontot lehet elérni.
1. A természet megismerése
2. Nyersanyagok, energiaforrások. Vegyszerek a háztartásban.
3. Kozmikus környezetünk
4. Változó éghajlat
5. Környezet és egészség 1.
6. Környezet és egészség 2.
7. Az ember környezetformáló tevékenysége
8. Az élővilág sokszínűsége
9. Jövőképek
A szóbeli vizsgán tíz tételből húz a vizsgázó. Minden tétellap négy részből áll, két 10 pontos- valamint két 5 pontos kérdésből az előre elkészített és leadott portfólióból. A szóbeli vizsgán 30 pont szerezhető.
Testnevelés
A vizsga formája: gyakorlati vizsga. A teljes testnevelés gyakorlati vizsga 100%-ot tesz ki az elérhető pontszámokból. A vizsga testnevelés gyakorlatból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben, a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza maximum 60 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül, amelyiket az adott félévben tanulta, amikor a vizsgát teszi.
Ének-zene
Az ének-zene vizsga két vizsgarészből áll össze; 60 perces írásbeli, és 15 perces szóbeli és gyakorlati részekből. A vizsga ének-zene tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben, a tananyagban szereplő követelményeire épül.
Az írásbeli feladatnál teszt kitöltése az adott félév/tanév zeneelméleti és zenetörténeti érettségi tananyagban szereplő követelményére építve. Négysoros magyar népdal betű, vagy számkottáját kell átírni a menzurális hangjegyírás szabályainak megfelelően ötvonalas kottarendszerbe. A feladat elvégzéséhez csak ceruza használható! Időtartama 60 perc, a kapható pontszám 40 pont.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből adott félév dalanyagából állítandó össze. Feladat a dalok stílusos éneklése, népdalok elemzése, és a műdalokhoz kapcsolódó zenetörténeti vagy zeneelméleti kérdésre megfelelő válaszok megadása. Felelési idő maximum 15 perc, a kapható pontszám 60 pont.
Digitális kultúra
A digitális kultúra vizsga írásbeli-gyakorlati részekből áll. A digitális kultúra írásbeli-gyakorlati vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 60 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Az írásbeli-gyakorlati vizsgán elérhető pontszám 80 pont.
Vizuális kultúra
Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy feladat a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti, vagy iparművészeti alkotásának elemző bemutatását kéri számon. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc, a kapható pontszám 40 pont.
A vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy rekonstrukciós feladat szerkesztését (vetületi-axonometrikus-perspektivikus), vagy egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsga részét képezi egy minimum öt darabból álló portfolió benyújtása a tanuló éves (féléves) munkáiból. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 60 pontot kaphat, ebből 20 pont a benyújtott portfolió maximális pontszáma. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó. A gyakorlati vizsga időtartama 30 perc.
Művészetek
A vizsga 60 perces írásbeli és egy 60 perces gyakorlati vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a gyakorlati vizsgára 40%-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll. A feladatok közül három feladat a mozgókép és médiaismeretek tantárgy, alapfogalmait, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, két feladat pedig kreatív alkotómunkát igényel. Képről újságcikk, illetve egyszerű jelenet forgatókönyv- szerű feldolgozása.
A gyakorlati vizsgán három tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján, választott technikával. A gyakorlati vizsga időtartama 60 perc. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es, vagy A3-as rajzlap, továbbá a választott technikához szükséges eszközök.
Mozgókép és médiaismeret
A mozgókép és médiaismeret vizsga egy gyakorlati és egy szóbeli vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga anyagát előre elkészítve portfólióként kell bemutatni és egy 10 perces beszélgetésben (védésben) méltatni. A gyakorlati vizsga anyag választható.
Portfólió
1. Készítsen story boardot, minimum 8 maximum 12 képkockából álló rajzos forgatókönyvet pl: Örkény István “Otthon” című egyperces novellája alapján. (Az irodalmi mű itt csak példaként szerepel más műveket is feldolgozhat)
2. Készítsen maximum 10 képből álló fotósorozatot PL: Kosztolányi Dezső, Boldog szomorú című verse alapján!
3. Írjon 2-3 oldal terjedelemben (A/4 lapméret, 400-800 szó, 2,5 cm margó, 12 betűméret, Times News Roman betűtípus, 1,5 sorköz.) miniesszét a saját generációja médiafogyasztási szokásairól, tanulási szokásairól, önképéről, jövőképéről, ambícióiról, arról, hogy hogyan tud ez a generáció együtt élni az idősebb generációkkal!
4. Plakátkészítés. Írjon egy rövid, egy oldalas dolgozatot a plakát fajtáiról rövid történetéről. Készítsen Á/3 méretben egy tetszőleges színes plakátot.
5. A vizsgázónak valamilyen (mozgó)képi alkotást kell készítenie az alábbiak szerint! A beadandó munka (lehet történetelbeszélő kisfilm, dokumentumfilm, storyboard, animáció, reklámfilm, szociofilm film, stb.) terjedelmét, (1-3perc) műfaját és témáját aktuálisan, konkrét feladatban kapja meg a vizsgázó. Munkanapló, melyben a vizsgázó dokumentálja (részletesen leírja) a filmkészítés munkafázisait.
Tervezési fázis ismertetése
5/1. A választott tárgy/téma indoklása, a személyes kötődés kifejtése;
a (film)ötlet rövid ismertetése: 5-10 mondatban a filmbéli karakterek, a köztük lévő emberi viszonyok ill. a választott tárgy szerepének ismertetése); történetmesélő film esetén a történet ismertetése, a cselekmény tagolása (alapszituáció, a cselekménybeli fordulatok, megoldás)
5/2. A megvalósítás menetének ismertetése
a, Előmunkálatok: szereplők kiválasztásának szempontjai; helyszínek kiválasztása; kellékek; forgatási időpontok; előzetes fényképek vagy rajzos forgatókönyv készítése, világítás megtervezése stb.
Önkritika
Az elkészült film tárgyilagos bírálata; a kevésbé sikerült vizuális megoldások önkritikus megfogalmazása; a „hogy lehetett volna jobban csinálni?” végig gondolása és leírása.
Szóbeli vizsga.
A tanuló a vizsgán előzetes felkészülés alapján tudjon 3-5 perceben önállóan beszélni a témáról. Hiányosságok esetén 1-3 segítő kérdésre válaszolni tudjon.
- A reklámról
A reklám a néző szemszögéből
Reklám a terméket eladni
kívánó cég szemszögéből
A tévéreklám típusai
A reklám formai jellemzői
A tévénézők reakciói
Termékreklám vs. társadalmi célú reklám
Reklámfilm/plakát hatáseszközeinek komplex elemzése
Reklámetika
A média hatása
A médiaerőszak kérdése
Témakörök (NAT 2020 alapján)
- A média fogalma és kifejezőeszközei:
műfajok, eszközök, írott és elektronikus sajtó; a hír fogalma, típusai; a hírérték.
(Fogalmak: médium, média, tömegmédia, nyomtatott és elektronikus média, reprodukció és ábrázolás, dokumentum, fikció, tömegkommunikáció, nyilvánosság, közvélemény, közérdekűség, hír, hírfolyam)
- A tömegkommunikáció fogalma, eszközei:
nyilvánosság, hálózati kommunikáció, nonprofit és kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi média szerepe; a tömegtájékoztatás eszközei, felelőssége; az online kommunikáció lehetőségei és veszélyei.
(Fogalmak: tömegkommunikáció, társadalmi nyilvánosság, közönségek, fogyasztók, közvélemény, nonprofit, kereskedelmi, közszolgálati és közösségi média, nézettség, közönségarány, műsorrend, online kommunikáció) (Fogalmak: kultúra, civilizáció, művészet, magas-vagy elitkultúra, populáris vagy
tömegkultúra, archetípus, kultúraközvetítés, szerzői és műfaji, giccs, sztár, celeb; influencer)
Televíziós műsortípusok
A reklám
A reklám célja, fogalma
A reklám a néző szemszögéből
Reklám a terméket eladni
kívánó cég szemszögéből
A tévéreklám típusai
A reklám formai jellemzői
A tévénézők reakciói
Hírműsor
A hírszolgáltatás műfajai
A hír
Hír-álhír
A hír funkciói
Tudósítás
Kommentár
A sztárfogalom kialakulása és módosulása. sztár, hős, ikon
Hittan
A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgán 100 pont szerezhető.
Az írásbeli vizsgarész tartalmaz egy rövid választ igénylő (teszt) elemet, valamint egy kifejtendő feladatot.
Az írásbeli vizsga tartalma illeszkedik az adott tanév és vallási felekezet hittan tantárgyához. A rövid választ igénylő feladatokra 20 pont, a kifejtendő (esszé) feladatra 30 pont adható. A szóbeli vizsgarész illeszkedik az adott tanév tananyagához. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a tanulónak. A tételek összeállítása során a hittan érettségi alapelveit és szerkezetét az adott évre vonatkozó anyagainak figyelembevételével kell összeállítani.
Minden tétel két részből áll. A feladatok egy-egy témakör átfogó anyagából jelöljenek ki 2 feladatot, amelyek alapján a vizsgázó bemutathatja alapvető hittani ismereteit, rendszerezési képességét, szövegelemzési készségét és hittani tudása alkalmazásának képességét. A B feladatok a tanévben tanult fogalmakat, rövidebb témákat tartalmaznak.
A szóbeli vizsga értékelése a hittan érettségi vizsga követelményei szerint történik. A szóbeli feleletre maximálisan 50 pont adható.
| A feladat (40 pont) | B feladat (10 pont) | ||
| Tartalmi minőség | 30 pont: | 10 pont | |
| – tárgyi tudás | max. 8 pont | – tárgyi tudás | max. 5 pont |
| – szövegértelmezés | max. 8 pont | – teológiai fogalmak pontos használata | max. 5 pont |
| – teológiai fogalmak pontos használata | max. 7 pont | ||
| – értelmezés, aktualizálás | max. 7 pont | ||
| Előadásmód | 10 pont: | ||
| – világos, logikus szerkesztés | max. 5 pont | ||
| – megfelelő szóhasználat | max. 5 pont | ||
Technika és tervezés:
Követelmény:
Írásbeli, szóbeli és gyakorlati része van.
Az írásbeli vizsga: egy 10-15 mondatos esszét kell írnia a tanév során elsajátított és a vizsgázó által kihúzott 4 témakör egyikéből.
A szóbeli vizsga: 6 témakör közül egyet húz, amelyet szabadon ad elő kb. 3-4 percben.
Gyakorlati vizsga:
-egy önálló alkotás bemutatása
Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga átlaga adja meg a tanuló érdemjegyét.
A vizsga pontjainak megoszlása:
Írásbeli vizsgarész: 60 pont
Szóbeli vizsgarész: 30 pont
Gyakorlati vizsga: 10 pont
A vizsgaszabályzat módosítását az intézmény pedagógiai programjának módosításával 2024. szeptember 2-án fogadta el a nevelőtestület. A módosított vizsgaszabályzat 2024. szeptember 2-án lépett hatályba.
