A vizsgaszabályzatot a hatályos rendeletek, az iskola helyi pedagógiai programja alapján, a munkaközösségek állították össze, és a tantestület fogadta el.
Érvényes: 2024. szeptember 1. napjától
A vizsgaszabályzat hatálya, célja
Vizsgaszabályzatunk célja
a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)
- követelményeit,
- részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
- és az értékelés rendjét
a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készül 20/2012. (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emmVIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§-ainak rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgákcélja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
- osztályozó vizsgákra,
- különbözeti vizsgákra,
- javítóvizsgákra
vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
A vizsgatantárgyak követelményrendszere
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában és helyi tanterveiben található követelményrendszerével.
Az értékelés rendje
A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg:
- 1–24% – elégtelen
- 25–39% – elégséges
- 40–59% – közepes
- 60–79% – jó
- 80–100% – jeles.
Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie.
A vizsgatárgyak részei és követelményei
Magyar nyelv és irodalom
Irodalom
Szóbeli vizsga, amely az adott évfolyam helyi tantervi tananyagát kéri számon. A szaktanárnak tételsort kell összeállítania. A vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó.
Értékelés: Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy.
Magyar nyelv
Írásbeli vizsgaforma, az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli időtartama: 60 perc.
Értékelés: Az írásbelin 50 pont szerezhető. Az értékelés az érettségin érvényes százalékok szerint.
Történelem
A történelem vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi vizsgaszabályzat történelem vizsgáztatására vonatkozó szabályainak megfelelő formában kéri számon a tanuló ismereteit az adott tanév tananyagát figyelembe véve.
Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és egy, magyar történelemre vonatkozó, hosszú esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. Az esszé formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt. A szóbeli vizsga ideje maximum 15 perc
A vizsga pontjainak megoszlása: Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 27 pontot, a kifejtendő feladattal 33 pontot lehet elérni. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 40 pont. Az összes elérhető pontszám 100 pont.
Idegen nyelvek
Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint, tetszőleges választás alapján, a hangsúlyt a nyelvhelyességi feladatokra helyezve. A tanuló nem használhat segédeszközt. Az írásbeli vizsga 60 perces.
A szóbeli vizsga három részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása és képleírás. Mindhárom feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgán szerezhető pontok aránya: 75%-25%.
Matematika
A matematika vizsga írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga egy 60 perces feladatlap megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább hat, de legföljebb nyolc feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.
Matematika tantárgyból sikertelen írásbeli vizsga esetén a vizsgázó szóbeli vizsgát tehet.
A matematika szóbeli vizsgán félévkor öt, év végén tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A matematika szóbeli vizsgán legalább 5 tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétel tartalmazzon három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számonkérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot) valamint két három feladatot. Értékelés: az írásbeli vizsgarészben 80 pontot, amennyiben a vizsgázó szóbeli vizsgát is tesz a szóbeli vizsgarészben 20 pontot lehet elérni, így a maximálisan elérhető pontszám 80 illetve 100 pont.
Fizika
A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%–át, a szóbeli vizsgára 40%–át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.
A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll, mindkét része egy–egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak és az azzal kapcsolatos kísérleteknek az bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza.
Biológia
A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 70 %-át, a szóbeli vizsgára 30 %-át lehet adni.
A legalább öt, de legföljebb nyolc feladatból álló írásbeli vizsga tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 70 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:
- ábraelemzés
- rövid válaszos feladatok
- feleletválasztós (teszt) feladatok.
A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon két kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 30 pont.
Kémia
A kémia vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. A pontszámok aránya: írásbeli 60 %, a szóbeli 40 %.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:
- rövid kiegészítendő típusú feladatok
- feleletválasztós (teszt) feladatok
- legalább két számítási feladat.
A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt kémiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 40 pont.
Földrajz
A földrajz vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell:
- alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző,
- alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,
- természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos feladatok.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom- és gazdaságföldrajzi vonatkozású, ha a tanuló már rendelkezik a megfelelő ismeretekkel. Ennek hiányában az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak.
Testnevelés
A vizsga formája: gyakorlati vizsga. A teljes testnevelés gyakorlati vizsga 100%-ot tesz ki az elérhető pontszámokból. A vizsga testnevelés gyakorlatból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben, a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza maximum 60 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül, amelyiket az adott félévben tanulta, amikor a vizsgát teszi.
Ének–zene
Az ének-zene vizsga két vizsgarészből áll össze; 60 perces írásbeli, és 15 perces szóbeli és gyakorlati részekből. A vizsga ének-zene tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben, a tananyagban szereplő követelményeire épül.
Az írásbeli feladatnál teszt kitöltése az adott félév/tanév zeneelméleti és zenetörténeti érettségi tananyagban szereplő követelményére építve. Négysoros magyar népdal betű, vagy számkottáját kell átírni a menzurális hangjegyírás szabályainak megfelelően ötvonalas kottarendszerbe. A feladat elvégzéséhez csak ceruza használható! Időtartama 60 perc, a kapható pontszám 40 pont.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből adott félév dalanyagából állítandó össze. Feladat a dalok stílusos éneklése, népdalok elemzése, és a műdalokhoz kapcsolódó zenetörténeti vagy zeneelméleti kérdésre megfelelő válaszok megadása. Felelési idő maximum 15 perc, a kapható pontszám 60 pont.
Digitális kultúra
A digitális kultúra vizsga írásbeli-gyakorlati részekből áll. A digitális kultúra írásbeli-gyakorlati vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 60 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Az írásbeli-gyakorlati vizsgán elérhető pontszám 80 pont.
Vizuális kultúra
Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy feladat a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti, vagy iparművészeti alkotásának elemző bemutatását kéri számon. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc, a kapható pontszám 40 pont.
A vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy rekonstrukciós feladat szerkesztését (vetületi-axonometrikus-perspektivikus), vagy egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsga részét képezi egy minimum öt darabból álló portfolió benyújtása a tanuló éves (féléves) munkáiból. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 60 pontot kaphat, ebből 20 pont a benyújtott portfolió maximális pontszáma. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó. A gyakorlati vizsga időtartama 30 perc.
Művészetek
A vizsga 60 perces írásbeli és egy 60 perces gyakorlati vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a gyakorlati vizsgára 40%-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll. A feladatok közül három feladat a mozgókép és médiaismeretek tantárgy, alapfogalmait, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, két feladat pedig kreatív alkotómunkát igényel. Képről újságcikk, illetve egyszerű jelenet forgatókönyv- szerű feldolgozása.
A gyakorlati vizsgán három tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján, választott technikával. A gyakorlati vizsga időtartama 60 perc. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es, vagy A3-as rajzlap, továbbá a választott technikához szükséges eszközök.
Hittan
A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgán 100 pont szerezhető.
Az írásbeli vizsgarész tartalmaz egy rövid választ igénylő (teszt) elemet, valamint egy kifejtendő feladatot.
Az írásbeli vizsga tartalma illeszkedik az adott tanév és vallási felekezet hittan tantárgyához. A rövid választ igénylő feladatokra 20 pont, a kifejtendő (esszé) feladatra 30 pont adható. A szóbeli vizsgarész illeszkedik az adott tanév tananyagához. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a tanulónak. A tételek összeállítása során a hittan érettségi alapelveit és szerkezetét az adott évre vonatkozó anyagainak figyelembevételével kell összeállítani.
Minden tétel két részből áll. A feladatok egy-egy témakör átfogó anyagából jelöljenek ki 2 feladatot, amelyek alapján a vizsgázó bemutathatja alapvető hittani ismereteit, rendszerezési képességét, szövegelemzési készségét és hittani tudása alkalmazásának képességét. A B feladatok a tanévben tanult fogalmakat, rövidebb témákat tartalmaznak.
A szóbeli vizsga értékelése a hittan érettségi vizsga követelményei szerint történik. A szóbeli feleletre maximálisan 50 pont adható.
| A feladat (40 pont) | B feladat (10 pont) | ||
| Tartalmi minőség | 30 pont: | 10 pont | |
| – tárgyi tudás | max. 8 pont | – tárgyi tudás | max. 5 pont |
| – szövegértelmezés | max. 8 pont | – teológiai fogalmak pontos használata | max. 5 pont |
| – teológiai fogalmak pontos használata | max. 7 pont | ||
| – értelmezés, aktualizálás | max. 7 pont | ||
| Előadásmód | 10 pont: | ||
| – világos, logikus szerkesztés | max. 5 pont | ||
| – megfelelő szóhasználat | max. 5 pont | ||
Technika és tervezés:
Írásbeli, szóbeli és gyakorlati része van.
Az írásbeli vizsga: egy 10-15 mondatos esszét kell írnia a tanév során elsajátított és a vizsgázó által kihúzott 4 témakör egyikéből. A szóbeli vizsga: 6 témakör közül egyet húz, amelyet szabadon ad elő kb. 3-4 percben.
Gyakorlati vizsga: egy önálló alkotás bemutatása.
Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga átlaga adja meg a tanuló érdemjegyét.
A vizsga pontjainak megoszlása: Írásbeli vizsgarész: 60 pont Szóbeli vizsgarész: 30 pont Gyakorlati vizsga: 10 pont
