Iskola a határon
Október 23-án az iskola tanulóival és néhány volt szalézis diákkal a felvidéki történelmi városba, Rozsnyóra látogattunk.
Többségünknek három napon belül két történelmi témájú kirándulásban volt részünk, hiszen pénteken az 56-os forradalom ikonikus helyszíneit jártuk végig Budapesten; az ottaniak közül sokan a mai túrán is részt vettek.
Utazásunkat a Rákóczi Szövetség is támogatta
Kora reggel indultunk el a gimnázium parkolójából. Megérkezésünket követően először a partneriskolánkat kerestük fel. A Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola tanárnője, Gyuricza Szitai Xénia volt a kalauzunk. Általa ismerkedtünk meg az éppen felújítás alatt álló magyar nyelvű oktatási intézmény életével, az ott folyó munkával. Az óvodától egészen a szakmatanulásig lehet itt tanulni az ide jelentkező diákoknak. Szomorú volt látni, hogy a kis lélekszámú városban két magyar nyelvű iskola verseng a diákokért az egyre fogyó magyarság körében.
Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola
'56 emlékezete
Ezt követően felkerestük a CSEMADOK-házat, hiszen Rozsnyón itt találtunk az 1956-os forradalomra utaló emléket. Deme tanár úr ismertetőjéből kiderült, hogy néhány éve helyezték el az épület falán Holmann Gábor, rozsnyói születésű mártír emléktábláját, aki a Kilián laktanyánál esett el október 28-án az utcai harcokban. A történelmi emlékezés után közös fényképet készítettünk, majd tovább folytattuk ismerkedésünket a várossal. A főtérre érkeztünk, ahol Kiss István tanár úr beszélt nekünk a város kialakulásáról, történelmi korszakairól, fontosabb épületeiről. Megnéztük a Tűztornyot, a városházát, a Szűz Mária Mennybemenetele székesegyházat, illetve azt a házat, ahol egy ideig II. Rákóczi Ferenc is megszállt és innen irányította a szabadságharc eseményeit. Ennek emlékét egy márványtábla is őrzi.
Holmann Gábor emléktáblájánál, majd Rozsnyó főterén
Kossuth apánk
Ezt követően kaptunk egy kis szabadidőt arra, hogy ki-ki elkészíthesse emlékfotóját, amit a rákóczis „sztorifelületen” később megoszthattunk.
Ezután elsétáltunk Kossuth Lajos szobrához, ahol a rozsnyói magyarok szoktak összegyűlni nemzeti ünnepeiken. Deme tanár úr megpróbálta megértetni velünk, hogy hogyan kapcsolódhat egymáshoz két különböző történelmi kor Kossuth személyén keresztül. Ezt követően tiszteletünk jeléül koszorút helyeztünk el a szobor talapzatánál.
Koszorúzás a Kossuth-szobornál
Zejmár József hazájában
Búcsút vettünk a várostól és folytattuk utunkat. Imrikfalvára mentünk, ahonnan egy valódi gyalogtúra várt ránk. Ragyogó napsütésben egy gyönyörű táj fogadott bennünket. Útvonalunk szépségét a vízesések, az őszi levelek, a patakok és a sziklák adták. Amint elértük a Geravy-fennsíkot, kb. 1030 méter magasan voltunk. A pihenő alkalmas volt arra is, hogy felidézzük a táj magyar kötődéseit. Ebben az évben emlékezünk az 1873-ban alapított Magyar Kárpát Egyesület 150 éves évfordulójára. A ma Szlovák Paradicsom néven ismert kirándulóhelyet eredetileg Felső-Magyarország Paradicsoma néven még Hajts Béla, az egyesület egykori titkára nevezte el. A szurdokok feltárását elsősorban magyar kutatóknak és természetbarátoknak köszönheti. Mi a magyar természetjáró, Zejmár József nevét viselő útvonalon jártunk.
Egy paradicsomi túrán
Betléri kitérő
A fárasztó túra után hazafelé vettük az irányt. Az utolsó állomásunk a Betléri Kastély volt. Az októberi nyitva tartás miatt a kastély épületét és a botanikus parkot jártuk körül. Az Andrássy család történelmén keresztül idéztük fel a múltat.
A nap végére mindenki elfáradt, de megérte, mert fantasztikus kalandban volt részünk.
Andrássy-kastély, Betlér
Fotók: Deme Zsolt, Kiss István
