Lengyel Rózsa életébe 1968-ban lépett be a Szalézi Gimnázium jogelődje, mert 14 éves diákként ekkor lépett be először az akkor új épületbe. Egykori nagy elődök, Schág Dániel, Eszes László, dr. Raisz Ivánné, dr. Hunyadi Józsefné és más immár legendás pedagógusok tevékenységének eredményeként, valamint saját erőkifejtésének következményeként 1978-ban matematika-fizika szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
A pályakezdő első három évet követően egykori iskolájában kapott tanári állást, ahol egykori tanárai irányították első lépéseit, majd elsajátította a szaktárgyai tanításának mesterfogásait, a középiskolás diákok eredményes oktatásának titkait. Kiváló kapcsolatot alakított ki diákjaival, az osztályfőnökként rá bízott osztályokkal. 1994-től 11 éven át nevelési igazgatóhelyettesként segítette az akkoriban fejlődési pályára álló gimnáziumot. Vezetői eredményessége érdekében elvégezte az Eszterházy Károly Főiskola tanügyigazgatási szakértői szakvizsgaképzését. Kiváló nevelésirányítói munkájának eredményeként a köztársasági elnök 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemkereszt kitüntetésben részesítette.
Lengyel Rózsa 32 évig vállalt meghatározó szerepet a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium által indított Nagy László Fizikaverseny szervezésében. Tanítványai szerették diákközpontú, élményszerű, sok kísérletre alapozó tanári munkájáért, vidám és közvetlen egyéniségéért. 38 évnyi tanítás után 2017-ben befejezte aktív pedagógus pályafutását.
A mai napig Kazincbarcikán él, bár sokat utazik az unokáihoz is, illetve itt látja őket vendégül, ha ők jönnek ide. További szép, gazdag nyugdíjas éveket kívánunk neki!
Szöveg: Petróczi Gábor
