Szalézi Szent Ferenc Gimnázium

Január 22.  a Himnusz „születésnapja”

1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját, mivel úgy tudjuk, hogy 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt.

V. Majzik Mária: Himnusz-szobor

Nézzünk néhány érdekességet a műről:

1823-ban írta Kölcsey, de csak 6 év múlva jelent meg, Kisfaludy Károly Auróra című almanachjában.

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt.

Nyilvánosan először 1844. augusztus 10-én adták elő a Széchenyiről elnevezett gőzhajó avatásakor. Megzenésítésére pályázatot írtak ki, ezt Erkel Ferenc nyerte meg, aki egyetlen óra alatt írta meg a zenéjét.

Az eredeti kézirat

A 6. sora hat szótagból áll, viszont a hozzá tartozó dallam 7 hangot tartalmaz, ezért sokan úgy éneklik, hogy „ho-ozz rá víg esztendőt”, viszont Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszter 1939-ben úgy rendelkezett, hogy a könnyebb énekelhetőség kedvéért „hozz reá víg esztendőt” kell énekelni.

A 20. században a Szózat mellett a nemzeti himnuszunkká vált, de törvénybe csak 1989-ben foglalták, körülbelül a következő szöveggel: A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye, Erkel Ferenc zenéjével.

A jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a Himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a zenemű kottái.

2006. május 7-én felavatták Budakeszin a Himnusz szobrát: V. Majzik Mária alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

A harangok ünnepnapokon megszólaltatják a Himnusz sorait

Az olimpián más Himnusz szól. A hivatalos változat 2 perc 30 másodperc, ezt viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogadta el, így módosítani kellett rajta: egy rövidebb és felgyorsított magyar Himnuszt hallhatunk az olimpián.

Más nemzetek himnuszához képest, melyek buzdítóak, lelkesítőek, harciasak, a miénk inkább szomorúnak hat, ez azzal magyarázható, hogy Kölcsey himnusza műfaját tekintve ima, fohász.

Egy városi legenda

Egy városi legenda szerint az ’50-es években Rákosi Mátyás, pártfőtitkár egy új, „szocialista himnuszt” szeretett volna íratni, és ennek megalkotására Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt bízta meg. Kodály állítólag csak annyit mondott a felvetésre: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz”. Így végül nem bolygatták többet az ügyet.

A Magyar Posta 1998-ban a vers 175. születésnapjára 75 forint névértékű bélyeget bocsátott ki, a bélyegen a Himnusz szó és a kézirat egy részlete látható.

A Himnusz képregényben a következő linken:

Kölcsey Ferenc: Himnusz – Életben maradnának (eletbenmaradnanak.hu)

Erkel Ferenc mondta Gárdonyinak a megzenésítés után:

„Harangszóval kezdtem. Ez már előre hatott. Az addigi dallamok mindenféle csiri-csári nóták; semmi mély érzés; semmi himnuszi szárnyalás. Az én dallamom egyszerre áhítatra kelt mindenkit. Az arcok megmerednek. A szemek megtelnek könnyel. És alighogy az utolsó sor elhangzik, a tapsolásnak és éljenzésnek orkánja rázza meg a színházat. Az enyim lett a dicsőség. Hát lássa: ész kell a zenéhez, nemcsak klimpi-klampi.”

Összeállította: Balogh Edina tanárnő

Forrás: internetes portálok

Hasonló bejegyzések

Legfrissebb bejegyzések

Szalézi tartományi ünnep

2024. január 27-én Kazincbarcika adott otthont a tartományi Don Bosco ünnepnek, amelyen a szalézi rend alapítóját, Bosco Szent Jánost ünnepelte az ország különböző részeiből érkező valamennyi vendég.

Tovább »