„Aki zarándokol, az életét járja kicsiben.„
Gondolatban régóta készültünk erre az útra, melynek helyszíneit és részleteit Sándor atya és Béla atya már hónapokkal korábban elkezdte összeállítani. Zarándokutunk célja a szalézi szerzetesrendet alapító Don Bosco életútjának megismerése, isteni küldetésének megértése és megtapasztalása volt.
A tervezett program
Az utazás kezdete
Hosszú várakozás után, elérkezett a nagy nap. Március 19-én, vasárnap délután 4 mikrobusszal kezdetét vette utazásunk.
Első éjszaka Nagykanizsán szálltunk meg, a Piarista Gimnázium kollégiumában. Annak érdekében, hogy jobban rá tudjunk hangolódni az olasz életérzésre, vacsorára ízletes pizzákat biztosítottak nekünk a Robinson étteremben. Szalézi hagyományként a napot egy „jóéjszakát” zárta. Együtt énekeltünk és imádkoztunk a kollégium egy kicsiny termében, de ahogy a közmondás szól, sok jó ember kis helyen is elfér és így még családiasabb volt a hangulat. Hamar nyugovóra tértünk, hiszen másnap hosszú út várt ránk.
Caorle, Treviso
Hétfő reggel már 6 órakor úton voltunk, de a kimerültség ellenére nagyon jó hangulatban telt az út. Az első nagyobb megállónk Caorle volt, amely mindenki számára hatalmas élményt nyújtott. Sokan közülünk most látták először a tengert. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a megszokott hétköznapi épületek helyett, színes házfalak és egy békés tengerparti kisváros fogadott minket.
Trevisoban a Vizitációs Nővérek láttak vendégül egy kis harapnivalóval és frissítővel. Kitérőnk oka az volt, hogy itt őrzik Szalézi Szent Ferenc szívereklyéjét. Béla atya gondolataival és közös imával köszöntünk el a nővérektől.
Ezek után következett a lélegzetelállító Sirmione, melyet a Garda-tó vesz körül. Képeslapra illő tópart, krémes olasz fagylalt, barátságos boltocskák és a Scaligero-kastély. Mindez életre szóló élmény volt.
Öreg este lett, mire megérkeztünk. Elfoglaltuk a szállásunkat Chieri közelében, Savio Domonkos szülőházában, ahol végre kipihenhettük az út fáradalmait. Imával és énekléssel zártuk a napot.
Colle Don Bosco – egy kivételes életút kezdete
A közös „jóreggelt” és némi harapnivaló után Colle Don Bosco felé vettük az irányt. Ezen a helyen, a Becchi-tanyacsoport szélén született Don Bosco. Innen indult minden. Béla atya és Sándor atya vezetésével jártuk be a szalézi rend alapítójának emlékhelyeit. Margit mamát az utókor sem feledi, szobor formálta meg alakját.
A La Casetta Don Bosco gyermekkorának körülményeit örökíti meg. Szülőháza helyén ma a nevét viselő bazilika áll, ami egy bő fél évszázados múltra tekint vissza. A felső templom uralkodó eleme a feltámadt Krisztus-szobor. Látványa lenyűgöző. Az altemplom legféltettebb kincse a Don Bosco-ereklye, amelyet minden zarándok tisztelettel tekint meg.
A bazilikából kijőve csoportképpel rögzítettük látogatásunkat. Közös ebédünket a zarándokok által kedvelt étteremben fogyasztottuk el.
Az éledő természet és a magaslat csendje tökéletes helyszínnek bizonyult némi pihenésre. Ezt követően a bazilika altemplomában misén gyűjthettünk erőt a továbbindulásra.
„A szentség abból áll, hogy mindig vidámak vagyunk”
Mondonióban Savio Szent Domonkos házát, illetve eredeti sírhelyét kerestük fel. Rövid élete ellenére követendő példát adott töretlen hitével, másokon való önzetlen segítő szándékával. Fiatalok ezrei kérik a mai napig támogatását személyes üzeneteket hagyva egy-egy papírcetlin a ház falán.
Vacsorára és bevásárlásra Chieriben volt lehetőségünk. A napot közös énekkel és imával zártuk.
Az első rész vége. Az utazás második részét a következő beszámolóban tesszük közzé.
Szöveg: Gass Eszter, Rémiás Fanni, Csonka Korinna, Tóth Lili, Konyha Kristóf, Deme Zsolt
Fotó: Konrád Marianna, Balla Árpád, Deme Zsolt, Tardi Kendra, Tóth Marcell
A programfüzet és a nyitókép szerkesztője: Sándor atya
