A Városi Civil Alap által támogatott, „Légy nyitott a világra” pályázat újabb eleme valósult meg, amely során Boldog Sándor István életét ismerhették meg a végzős tanulóink.
A történelmet nem csupán az órákon lehet tanulni. Ha nyitott szemmel járunk, körbevesz minket a múlt. A házak, a terek, a temetők, a falfestmények mind mesélnek egy adott korról, egy emberről, egy eseményről.
És ha a sétánkon egy történész vagy egy történelem szakos tanár kísér el, aki esetleg végigkalauzol az épületben, múzeumban, az még jobb, hiszen ők segítenek abban, hogy a puszta falak mögé is beláthassunk, így élményszerűen ismerjük meg a múlt egy-egy szeletét.
Ez az oka annak, hogy már harmadszor a 12. évfolyam 2 napos történelmi projektet tartott, a központi téma pedig az ötvenes évek korszaka, amelyet Boldog Sándor István szalézi testvér életével illusztrálva könnyebben be lehet fogadni, meg lehet érteni és át lehet élni az akkori borzalmakat. Polonkainé Baksy Katalin tanárnő írásából kiderülnek a részletek.
Boldog Sándor István emlékprojekt a Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban
A tizenkettedik évfolyam egy kétnapos projekten vett részt október végén. A programokra két helyszínen, Budapesten és Kazincbarcikán került sor. Kazincbarcikán a Szalézi rendházban Ábrahám Béla atya fogadta a csoportokat és tartott Boldog Sándor István életéről előadást. Ezután megtekintettük a Sándor István életéről készült filmet, majd Csány Márton tartott személyes hangvételű előadást a kutatásokról. A barcikai programot egy finom tea melletti kötetlen beszélgetés zárta.
A projekt másik részében Budapesten személyesen tapasztalhattuk meg az előadáson hallottakat. A Kozma utcai temetőben a látogatóközpontban rövidfilmen láttuk az exhumálás folyamatát, majd a 301-es parcellában megemlékeztünk Nagy Imre és Sándor István személyéről. Mindannyiunkat megérintett a temető atmoszférája, a 301-es parcella közelsége. Történelemtanáraink, Kiss István, Máthéné Kacsinkó Katalin és Polonkainé Baksy Katalin felidézték az 1950-es évek eseményeit, Sándor István boldoggá avatásának és újratemetésének napjait.
A programban kisebb kitérőt jelentett a parlament megtekintése, ahol idegenvezetéssel jártuk be a díszfolyosót, leülhettünk az ülések közt használt társalgóban és megcsodáltuk a Szent Koronát és a kiállított koronázási ékszereket. Történelmünk egy másik darabja elevenedett meg számunkra az országház falai között.
A napot a Terror házában zártuk, ahol a második világháború utolsó időszakával és az 1950-es évek magyar valóságával szembesültünk. Ebben a korban élt Sándor István, ezt láttuk az életéről szóló filmben, a kutatások is erről tanúskodtak, de a Terror házában mindez valóssággá vált. Lemenni a pincébe a cellákhoz, megállni a bitófa alatt nem csupán egy érettségi tétel, amit meg kell tanulni.
Ezúton köszönjük a lehetőséget a gimnázium vezetőségének, hogy az egész végzős évfolyam részese lehetett a projektnek. Sokat tanultunk ezen a két napon és a program lelkiségéből is töltekezni tudtunk.
Polonkainé Baksy Katalin
